Smaragdzöld (Időtlen szerelem 3.)

Tartalom:


“Mit tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek.

Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó…”



“– Milyen unalmas lenne nélküled az életem!”

Milyen unalmas lenne ez a sorozat Xemerius nélkül. De tényleg ez a kis vízköpő annyira feldobta az egész részt, hogy amikor ő megszólalt feldobta az egész könyvet! Ő volt az egész fénypontja. A legjobb rész a következő volt:
“Ne nézz le.” meg, hogy ” Hú de magas”.


Ezt a részt teljesen el tudtam úgy képzelni, hogy a kis szárnyas vízköpő ott repked Gwen körül, aki halálra vált arccal próbál egyensúlyozni az ereszcsatornán. Teljesen láttam az aranyod kis arcát magam előtt, ahogy ezt mondja Gwen-nek és ezen a két mondatan legalább 2 percig nevettem. Ez volt az egész sorozatban a legjobb jelenet.

De hogy ne csak róla áradozzak azért hadd mondjak még egy pozitívumot. Végre lezárták az egészet. Mindent megtudunk és a vége tényleg kissé izgalmas lett.

A legnagyobb bajom az volt benne, hogy a befejezést már az első részben tudtam mi lesz és a legnagyobb csavarokat szintén ki lehetett sajna találni már az első részben. Nem volt nekem benne semmi túl nagy meglepetés, elcsépelt volt az egész és könnyen összerakható. Az időutazások a végére lettek egyre izgalmasabbak és fontosak. Eddig mindegyik részben és ennek is az elején csak össze vissza ugráltunk az időkben. Szóval nem értek nagy meglepetések a végrés és ez egyáltalán nem tetszett. Sokkal csavarosabbra és érdekesebbre lehetett volna az egészet megírni, hogy az olvasó egészen a végéig izguljon és idegeskedjen. Valamilyen más érzelmet is kicsikarjon belőle ne csak azt, hogy majd bealszik az unalomtól, vagy éppen felhúzza magát, mert Gwen már megint itatja az egereket Gideon fas… miatt… Esküszöm a könyv elejém szólt másról csak az ő hisztiéiről. De szerencsére a végére tényleg összeszedte magát és valamennyire sikerült főszereplőként viselkednie, akiről tényleg azívesen olvastam.

De a leges-leg vége annyira klisés és ordítóan hatalmas hülyeséglett, hogy muszáj leírnom, ezért a Kedvenc idézetem után ezt majd bővebben kifejtem.

De lényeg a lényegben, hogy nem ez lett a kedvenc sorozatom. Annyian dicsérik, de nekem nem lett a szívem csücske. Talán ha valamivel fiatalabban olvastam volna, nem mintha most olyan öreg lennék (25), akkor talán másképp gondolnék rá.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ugorj – és útközben lefelé növessz szárnyakat!

Ray Bradbury”

5/3,5

SPOILER!!!


Na szóval itt azt akarom bővebben kifejteni, ami a legjobban felhúzott az egész könyvben, mégpedig ez nem más, mint a hallhatatlanság, ami, mint kiderült Gwen hatalma igazából és ezután Gideon is halandó lett és a két szerelmes az örökkévalóság együtt maradhat…Csak nekem hangzik ez kibas… elcsépeltnek, nyálasnak és klisésnek???? Tényleg bele kellett tenni ezt a rohadt halhatatlanságot…. Arról nem is szólva, hogy a halhatatlanság nem a legjobb dolog a világon szerény személyem szerint. Gondolj csak bele. Történik veled egy baleset, de mivel hallhatatlan vagy ugye nem halsz meg, csak mondjuk nyaktól lefelé teljesen lebénulsz… Élnél így az örökkévalóságig. Ráadásul úgy láttam Gwen-t nemnagyon hatotta meg ez az új hatalom. Ez az ” Oké, hallhatatlan vagyok, együnk valamit…” Körülbelül… Ráadásul semmi mélyenszántót nem kaptuk ebből az egészből. Semmi olyat, ami kissé jobban elmélyítette volna az egészet, hogy jaj én hallhatatlan vagyok és körülötte majd szépen lassan mindenki meg fog halni… Vagy csak én veszem ennyire negatívan ezt a dolgot. Mert szerintem ez egyáltalán nem egy nagy pozitív hatalom.

Szóval igen, eléggé gáz lett ez a befejezés, mondhatnám úgy is, hogy elcsépelt és lecsapott…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s