B. E. BELLE INTERJÚ

B. E. Belle (polgári nevén: Barát Enikő) neve egyesek számára már ismerősen csenghet. Az írónő azzal robbant be a magyar irodalmi köztudatba, hogy szókimondó, érzelmileg erős és mély könyveivel gyakran összetöri, megsiratja, megnevetteti, vagy éppen kiborítja olvasóit. Kemény stílusa miatt vannak, aki nem kedvelik az írásait, de akik pedig hűséges olvasói (ide vallom magamat is) azok nem árulnak el nagy titkot, ha azt mondják, az írónő írásai páratlanok és nem sok hasonlót találni a magyar piacon. Tény, hogy a hangnemében sokunkat sokkol, de írásai mind belopták magukat az olvasói szívébe és lelkébe. De hogyan is születnek ezek a művek?

Akik olvasták már tőle tudhatják, hogy a könyveit igaz történetek alapján íródnak és maga az írónő is bevallotta, hogy sokszor saját élete ihlette a műveit, továbbá mások avatják be őt a történeteikbe, így készülnek a kemény témákat feldolgozó alkotásai. Bár ezek miatt kemény szabályok köti, hiszen semmilyen személyes információt nem adhat ki azokról. Én azért bátorkodtam megkérdezni elárul-e nekünk néhány kulisszatitkot, amely az írási folyamatokról és az ihlet szerzéséről szólnak.

Először is nagyon köszönöm, hogy elfogadtad az interjút. Arra lennék kíváncsi, hogyan találnak meg téged ezek a történetek? Te magad kutatod fel őket, esetleg már régebbről ismered az ő történetüket, vagy ők keresnek fel téged? 

Én is köszönöm a lehetőséget.

Alapvetően azt vallom, hogy fiatal korom ellenére, már annyi minden történt velem, hogy az húsz regényre is elég lenne, így alapvetően a saját életutam ad legtöbbször ihletet. Emellett pedig nem szabad elfelejteni azt sem, hogy művész ember vagyok, gyermekkoromtól kezdve sok ember vett körül és mindenkinek vannak olyan ismerősei, akinek a történetei szintén könyvbe illőek. Nálam ez csak hatványozódott. Így azt mondhatom, a saját tapasztalataim és a környezetemben lévők élethelyzete egyaránt nyújt nekem támpontot sok új történethez. Ami mindig állandó, hogy én keresem fel azokat, akiknek a történetét szeretném papírra vetni. Engem is sokan felkeresnek, de egészen eddig ezeket a megkereséseket nem vállaltam. Valamiért úgy érzem, ha nincs a történethez valamilyen formában közvetlenül kötődésem, nem is tudom magam megfelelően beleképzelni és átadni az érzéseket hitelesen.

Azokkal, akiket felkeresel, hogy néz ki egy ilyen találkozás? Elmentek és megisztok egy kávét közben elmesélik az életüket, vagy leírják neked és megküldik?

Nem egészen. Az én történeteim elég tabu témák, ezt be kell vallani. Ha az ember belegondol, hogy a Megtörtek című regényemben egy drogteraputáról és drogfüggő gyerekekről írok, nehéz lenne elhinni, hogy az ember egy kávé mellett jókedvűen cseverészik erről. Az Árvák című könyvemről pedig nem is beszélve, amiben bántalmazott, árva gyerekekről és megtört felnőttekről lehet olvasni.  Mivel az adott embereket javarészt ismerem személyesen, így a megkeresés maga könnyebb, de sok esetben nehéz tálalni azt, hogy szeretném megírni a velük történteket. Ezek a dolgok sokszor alapjaiban változtatják meg az addigi személyes kapcsolatainkat. Van, hogy nem is mondanak azonnal igent. Tanakodnak rajta, átgondolják, alszanak rá párat. Van, akikben van félsz a miatt, rájuk lehet-e majd ismerni, épp ezért írunk minden esetben elég szigorú titoktartási szerződést, amit részemről a legvégsőkig be is tartok. A felkérés elfogadása után pedig mindig kettesben találkozunk, nyugodt, békés környezetben. Órákig csak hallgatom őket, sokszor van, hogy én meg sem szólalok. Érdekes, mert történetet sosem jegyzetelek le, a jó memóriámnak köszönhetően mindig mindenre emlékszem. Csak dátumokat és szakmai dolgokat írok le, amiket nekem is tanulni kell, vagy bővebben utána nézni. Történetfüggő, hogy kivel mennyi időt szükséges eltöltenem, de például az Árvák esetében csak a találkozóim hat hónapig folytak. Ehhez jön hozzá a szakmai kutatómunka és maga az írás. Soha senki nem írja le a történetét, az számomra személytelen lenne. Látnom kell az arcukat, hallanom a hangjukat közben. Táncművészként nagyon otthon vagyok a testbeszédben, és a testi reakciók is rendkívül fontosak. A szem pedig az, amiből sokszor úgy olvas az ember, hogy a szájnak nem is kell mondani semmit. Ezek a találkozások pótolhatatlanok lennének számomra.

Amikor elkezded leírni a történeteket megvan a fejedben a teljes átírt story és az, hogyan fog ez majd papír formában kinézni, vagy írás közben alakítod át  úgy, hogy ne lehessen megtudni kikről is szól igazából? Átalakítasz bármit is a fő szálakon a történetben vagy úgy írod le az egészet, ahogy megtörtént, helyszín és névváltoztatással?

Amikor végül leülök megírni egy adott történetet, már tudom, hogy honnan fogok indulni és hova szeretnék eljutni. Vagyis a keret maga. Útközben sokszor van, hogy fikciót alkalmazok a történet jobb kialakítása végett, vagy a dramaturgia miatt, illetve azért, hogy kicsit félrevigyem az olvasót a felismerhetőség veszélye miatt, de figyelek arra, hogy ezekkel óvatos legyek, mert az én történeteim az életre épülnek képzeletemmel színezve, nem pedig a képzeletem használom egy kicsi élettel megfestve. A kettő között nagy különbség van. A neveket, külső adottságokat, életkorokat és helyszíneket viszont minden esetben megváltoztatom.

Volt már olyan, hogy valaki rájött/kiderítette ki valójában az egyik szereplőd a valóságban? Volt neked belőle gondod, úgy értem jogi, vagy bármi más?

Igen, sajnos volt. Azóta még inkább figyelek arra, melyik szereplőmről mit kommunikálok vagy mit osztok meg az olvasóimmal. Szerencsére, nem volt belőle gondom, de ez csak annak köszönhető, hogy mint említettem, minden szereplőmet ismerem személyesen, így tudunk beszélni előre arról is, mi történik akkor, ha valami mégis napvilágot lát.

A te karakteredet mindegyik könyvedben meg lehet találni. Mindegyikben van egy szókimondó, harcias és akaratos nő, aki szinte kitűnik a történetből. Szándékosan írod bele magad a történeteidbe, vagy csak szereted ha szerepelnek erős női személyiségek is, akik temperamentumilag hasonlítanak rád?

Azt elég sokan tudják, hogy a Hazugok című regényem saját ihletésű. Ezzel azt gondolom, ma már nem is árulok el nagy titkot. A Megtörtekről is lehet tudni, hogy mely részek azok, amik hozzám köthetők. Ha bárki egy kicsit utána néz annak, ki vagyok, vagy honnan jöttem, nem nehéz erre a kérdésre választ kapni. Emellett pedig igen, szándékos, hogy van amibe nagyon, van amibe kicsit, de minden írásomban ott vagyok. Ha benne vagyok, képes vagyok szívvel-lélekkel megírni. És hiszem, hogy ez az, amit nem lehet tanulni és ez az, amit az olvasó is érez minden egyes papírra vetett sorban.


A 2021. májusban megjelenő történeted a Vándorok is nagy port kavart már az olvasóknál, hiszen nem kevesebb mintegy hét alatt az előrendelési toplisták élére került fel. Hogyan talált rád ez a történet?

Ez a történet nagyon fontos a számomra. Voltak nehezebb napjaim életem során, amikor magam sem tudtam, van e fény valahol a sötétségben. Életem egy olyan szakasza, egy olyan periódusa került ebbe a könyvbe, amivel nem volt könnyű megbirkóznom, és remélem, segítem vele azokat, akik hasonló cipőben járnak, vagy valaha kerültek már mélyre. Spanyolország maga adott volt, hiszen a Hazugok is itt játszódott, és mivel a főszereplők abban a regényemben is szerepeltek kicsit, ez nem volt kérdés. Az viszont újdonság, hogy ezúttal Sevillába utazunk és flamenco a táncstílus. Egyszer egy olvasóm azt mondta: „Nincs Belle könyv tánc nélkül!” Úgy gondolom, a név most már kötelez, így ezúttal ezt a csodálatos, szinte semmihez sem fogható műfajt mutatom be az olvasóimnak. Habár régebben úgy gondoltam, nem muszáj mindig a táncról írnom, de ezt kikérték maguknak a Belle fanok, úgyhogy ez már rajtam marad. (nevet) De imádok a táncról írni, szó se róla.

Nagyon köszönöm az interjút és a munkádat. Izgatottan várom már a Vándorokat.

Addig is az írónő további könyveiről itt olvashatjátok a véleményeim:

Hazugok: https://mertolvasnimindigjo.com/2020/07/20/hazugok/


Kísért a múlt (Hazugok 2.): https://mertolvasnimindigjo.com/2020/07/21/hazugok-kisert-a-mult/

Megtörtek: https://mertolvasnimindigjo.com/2020/07/21/megtortek/

Árvák: https://mertolvasnimindigjo.com/2020/12/19/arvak/


Szinglik 1.: https://mertolvasnimindigjo.com/2021/03/02/zora-szinglik-1/

Szinglik 2.: https://mertolvasnimindigjo.com/2021/03/02/mia-szinglik-2/

Szinglik 3.: https://mertolvasnimindigjo.com/2021/03/02/hanna-szinglik-3/

Szinglik 4.: https://mertolvasnimindigjo.com/2021/03/02/vica-szinglik-4/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s