Életem ​védelme (Történetek a tárgyalóteremből 1.)

Tartalom:

“Ha elveszted életed tárgyalását, mindent elveszíthetsz.

Amikor egy fiatal újságírónőt holtan találnak, a gyilkossággal pedig egy ismert philadelphiai üzletembert gyanúsítanak, Mick McFarland élete legnehezebb ügyében találja magát.

Védence, David Hanson Mick jó barátja volt a jogi egyetemen, az áldozat pedig órákkal a halála előtt jogi segítséget kért Micktől.

Mick mindkét térfélen játszott már a philadelphiai bíróságok játszmáiban. A város egyik legjobb védőügyvédeként és egykori ügyészként a legapróbb jogi trükköket is ismeri.

Ahhoz, hogy győzzön, szüksége is lesz mindegyikre.

Ahogy azonban a tárgyalás halad, és az ügy részletei kibontakoznak, beigazolódnak legnagyobb félelmei. Ez a tárgyalás már így is túlságosan személyesen érinti, és most veszélybe kerül Mick cége, családja, élete is.

Mick csak egy módon úszhatja meg ezt a tárgyalást: élete legbriliánsabb védelmét kell felépítenie, mely a létező összes jogi és morális határt átlépi.


Ezt a könyvet barátnőm adta nekem kölcsön nemrég azzal, hogy az első 100 oldalon túl kell esni, mert kissé száraz, de utána felpörögnek az események. De az első oldalakon attól meg nagyon figyeljek oda.

Na elmondhatom, hogy kissé nehezen kezdtem bele, mert fogalmam sem volt, hogy mire is számíthatok. Barátnőm imádja a nagy es csavaros fordulatokat, ahogyan én is, szóval gondoltam, hogy valami olyat adott a kezembe, amit nem fogok megbánni.

És hogy mennyire nem bántam meg????

Életem első jogi thrillere, kissé fejbe vágott és padlóra küldött egyben. Nehezen szedtem össze utána a gondolataimat, mert nehéz volt megemészteni az olvasottakat. Igaz az első 100 oldal tényleg eléggé száraz én mégis nagyon könnyen olvastam, faltam a sorokat, mert érdekes és tényleg nagyon oda kell rá figyelni. Aztán az egész történet úgy beindult, hogy csak kapkodtam a fejem és azt hittem el fogok veszni a rengeteg információt, de az író nagyon jól állította fel elénk az egész ügyet és nem néztem rá a sorokra, mint borjú az új kapura, mert éppen olyan jogi szövegeket írtak le, amiket maximum egy ügyvéd ért meg. Szerencsére nem ez volt, érthetően minden el volt magyarázva, de azért követte a jogi pályát és kiválóan megmutatta azt.

Na és akkor térjünk rá magára a cselekményre.

Tehát. Ha az ember túl lendül az első 100 oldalon, akkor már egy pörgős történetet olvashat. Női pszicho thrillernek azonban nem mondanám. Egy mivel férfi főszereplőnk van, egyetlen női szemszögöt sem kapunk. Ami engem mondjuk egyáltalan nem zavart. Sosem olvastam még olyan könyvet, aminek csak férfi szemszöge van, de érdekes volt. Ugyanakkor nem mondanám még thrillernek sem, mert egy thriller-hez képest nem borzongatott annyira meg, illetve nem borzasztott el. Ettől függetlenül mondjuk vannak benne véres és hátborzongató jelenetek, de nem ezeken van a fő hangsúly. Persze sajnos néhány dolog az elején kiszámítható volt, de így is okozott elég nagy meglepetéseket a könyv és nem csak a végén. Piper, a főhősünk felesége példának okáért eléggé kiszámítható volt. Már az elején éreztem, hogy valami baj lesz itt vele, így az elején eléggé unszimpatikus volt számomra és ez a végére sem változott meg. Ellenben a főszereplőt az elején imádtam, a végére azonban nem tudom mit gondoljak róla. Megosztó lett.

Ahogy maga a könyv is az.

A végére nehezen tudtam eldönteni, hogy most akkor imádjam ezt a történetet, vagy inkább teljes szívemből gyűlöljem. Aztán végül is sikerült vele megbékélnem. De ezt nem mondhatom el a főszereplőnkről. Nem tudok vele zöld ágra vergődni, mert egyszerűen én sem tudnám, hogy ebben a helyzetben mit is kéne tennem. Azt tudnám, hogy m a helyes, de vajon képes lennék megtenni?

Érdekes, hogy pont ezért számomra nagyon is életszerű. Talán kicsit mindenki bele tudja képzelni magát a főszereplőnk helyébe.

Ahogy írtam is, maga a könyv nagyon megosztó lett. Még saját magamban sem tudom eldönteni melyik partra is álljak. Kinek bocsájtsak meg és mondjam azt, hogy helyesen cselekedett?

Nagyon várom, hogy az író megírja a következő regényt és kíváncsi leszek rá, mert ha ez a könyv ennyire kiborított, akkor már csak azért is tudni akarom mit fog számomra tartogatni a folytatás.

Kedvenc idézetem a könyvből:

“Egy patkány sem teszi vissza a fejét a csapdába, miután kiszabadult onnan.”

5/5

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s