Miénk ​a pillanat (Tiéd a főszerep 2.)

Tartalom:

“Bűvölet zongoraszóra
Helena Jones azért érkezik Los Angelesbe, hogy interjút készítsen barátnője, Camie nagy sikerű filmsorozatának szereplőivel. Arra azonban nem számít, hogy az élete hamarosan a feje tetejére áll. Az interjú helyszínén szembetalálkozik egy ismerős, igéző szempárral, melynek tulajdonosa Nathan volt, akivel élete legperzselőbb éjszakáját töltötte évekkel ezelőtt, majd a férfi szépen felszívódott.
Ám a véletlenek sorozata még csak most kezdődik. Egy bárban, ahol zongorahangok kíséretében változik meg minden körülötte, rábukkan apja titkos múltjára és újra Nathan bűvkörébe kerül. Vajon meddig lesz képes harcolni az érzelmeivel és ezzel a lélegzetelállító pasival? Van kiút a kétségbeesett sóvárgásból?
Ha csak hárítania kell, az menni fog – véli Helena.
Vagy mégsem?”


Egy fantasztikus történet, amelyet nem felejtesz el egyhamar.

Éljük meg velük mi is a pillanatot.

Én is nagyon izgultam-e miatt a könyv miatt, több okból kifolyólag is.

Először is hadd kezdjem azzal, hogy nagyon hálás vagyok az írónőnek az újabb bizalomért és azért, hogy ismét előolvasóként vehettem kezembe a második írását.

Hogy a második könyvei mennyit változott az első után?

Az írónő első könyvét is nagyon szerettem, de ahogy akkor megírtam, az egy jó kis ugródeszka volt számára, egy jó kezdet. És ezt a második könyve szerintem messze felül múlta!

Ez nem csak egy szimpla romantikus-erotikus történet, amelyet csak elolvasol és aztán mikor befejezted csak úgy szimplán “eldobod”. Nem, ez a könyv megérinti az ember szívét és megdobogtatja, valamint megsirattatja és megnevetteti is egyben.

Én nagyon szerettem.

Annyi még, hogy az írónő nagyon jól belekezdett ebben a könyvben a mélyebb gondolatokba. Én szeretném, ha ezt a szálat tovább fűzné, és esetleg kicsit jobban bele is mélyülne. Ezzel pedig még szenzációsabba tehetné a könyveit, amik már így is nagyon jók, de szerintem ezzel még lehet rajtuk turbózni kicsit.

Kedvenc idézetem a könyvből:

“Igen, az ember valójában sosem tud elszakadni a múltjától. Bármennyire fájó, bármennyire is sebző, mégis megőrizzük az emlékét.”

5/5

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s