Verity

Tartalom:

“Lowen Ashleigh, az anyagi csőd szélén álló, küszködő író élete állásajánlatát kapja, amikor Jeremy Crawford, a bestseller szerző Verity Crawford férje felkéri, hogy balesetben megsérült felesége helyett megírja az asszony sikersorozatának befejező részeit.

Lowen megérkezik a Crawford házba, hogy átnézze Verity többévnyi jegyzeteit és vázlatait, remélve, hogy elegendő anyagot talál a munka elkezdéséhez. Csakhogy az irodában nemcsak kaotikus állapotok fogadják, hanem egy önéletrajz is, amit az asszony a legnagyobb titokban írt. A kézirat minden oldala vérfagyasztó vallomást rejt, köztük annak az éjszakának a történetét, ami örökre megváltoztatta a család életét.

Lowen először úgy dönt, hogy nem mutatja meg Jeremynek a kéziratot, mert annak tartalma még több fájdalmat okozna a gyászoló apának. De ahogy a férfi iránti érzelmei egyre erősebbé válnak, rájön, hogy talán mégis fel kéne fedni Verity mocskos titkait.”

Vérfagyasztó…

Azt el kell ismernem, hogy a könyv tényleg az. Nem egy könnyű témát dolgoz fel és voltak bizonyos részei amiktől rendesen kivert a víz, de legnagyobb baj vele az, hogy látszik, hogy az írónő eddig romantikus könyvekben alkotott, amit amúgy most is kiválóan hozott. A thrillerrel rész sem volt kispályás, rendesen lehetett benne érezni a borzongást és a folyamatos feszültséget, azonban a legnagyobb baj ott volt, amikor az írónő megpróbálta megírni a krimi részét, ami teljesen megdöntötte a könyvet.

Ez azért van így mert vannak bizonyos részei a történetnek amik ha egy kicsit is jobban belegondolunk teljesen hitetlenek. (Ezt lentebb ki is fejtem.)

Szóval ezek mind nálam kicsit kiverték a biztosítékot, mert hiába írt meg az írónő egy nagyon jó romantikus thrillert, ha a fő alapoknak, mint egy gyilkosságnak, vagy csak annak a kísérletnek, nem nézett utána, hogyan is lehetne ez igazából hiteles.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy a könyv kellően megrázó, de sajnos számomra a krimi rész elvesztése miatt alapjaiban dőlt össze.

SPOILER:

A levél amit Verity a férjének írt és elmondja benne, hogyan is játssza el, hogy agyhalott. Hogyan ültette be a férje az anyós ülésre őt, majd a férj hogyan hajtott neki egy fának, és miután ez megtörtént, hogyan szedte ki a őt a kocsiból és tette át a vezető ülésbe. Na már most aki látott már fának csapódott autót, ami mondjuk beleszállt 180-anl, az tudja, hogy még a tűzoltóknak is meggyűlik a baja a szerencsétlen ember kiszabadításával aki bent ragadt… Vagy az amikor Verity ugye meghalt. Milyen érdekes, hogy a rendőrségnek nem fogott gyanút az volt férj és a szeretője… Ezek annyira hülyék, hogy nem is gondolkodtak el az, vajon nem-e ők követték el a gyilkosságot? Hogy csak egy párat írjak…

Kedvenc idézeteim a könyvből:

“Mivel az elme illúziói legalább olyan veszélyesek lehetnek, mint a valódi fenyegetések.”
“– Csókoltatjuk Verityt, és mielőbbi gyógyulást kívánunk. – Átadom – megy el mellette Jeremy. – Üdvözlöm Shermant. – A férjem neve William – húzza el a száját Patricia. (…) – Öhm… ki az a Sherman? – A fickó, akivel a háta mögött kefél.”

“A bűnökben az a jó, hogy nem kell azonnal vezekelni értük […]”

“– Ne törődj vele, miért játszod a játékot. Csak a célra koncentrálj!”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s