Tartalom:
“Winie megmenekült a hóhér kötelétől, de ez nem jelenti azt, hogy csendesen meghúzná magát, és várná, amíg a viharfelhők teljesen elvonulnak a feje fölül.
Will „tanulmányai” folytatódnak, és Winie próbálja őt felkészíteni a vizsgájára. Feladatként szabja neki, hogy önállóan tervelje ki egy általa kiválasztott tárgy elrablását, Will döntése pedig a Könyv másolatában látott Pacsirtára esik.
Winie-t eközben apja ismét behúzza a csőbe, és rátestálja keresztlánya, Marie Kennellis vőlegényének előkerítését. A lány jó híre múlik azon, Winie-nek sikerül-e felkutatni a szökevény fiút, aki minden bizonnyal kártyaadósságai miatt bujdokol.
Will eközben külön utakon jár, és úgy tűnik, túlságosan is messzire megy a Pacsirta utáni vadászat során, amit azonban a Langton család – különösen Winie – talán sosem fog megbocsájtani neki.”
Azta…
Még mindig kiváló és imádom! Nem tusom lehet-e ennél is jobban a tetőfokára hágni ezzel a sotozattal mert ez a történet moat ütött.
Örülök, hogy megszereztem mindegyik részt mert ha két évet kellett volna várnom most a folytatásra belebolondulnék! “Az olyan egyszerű kérdésekre sem vagyunk képesek őszinte választ adni, mint a „hogy vagy?”, „ízlik az ebéd?”, vagy a „te törted össze?”.”
