Szívtipró pilóta

Tartalom:

“Az olvasó fejben talán azonnal megválaszolja a kérdést, gondolván: ez pofonegyszerű.

Számomra viszont nem az. Említettem, hogy egy csomó pénzről van szó? Rengeteg pénzről!

El kell utaznom valahová, hogy ezt átgondoljam. Hirtelen ötlettől vezérelve útnak indultam, de amikor a repülőtér várótermében összefutottam a szexi Carterrel, a dolgok más irányt vettek. Túlfűtött beszélgetésbe elegyedtünk, aztán ő elhúzott. Azt hittem, többé nem találkozunk. A sors azonban másként rendelte.

Meglepetés! Carter veszélyes pasi, és folyton ide-oda repül. Mágnesként vonzottuk egymást, de tudtam, hogy a dolog csak átmeneti lehet. Főleg, amikor meghallottam az előéletéről szóló pletykákat. De rákattantam a pasira, és semmi más nem számított. Tartottam tőle, hogy ebből óriási pofára esés lesz, mert valahogy a lelkem mélyén mégis arra vágytam, hogy én legyek az, aki megzabolázza ezt a szívtipró pilótát.

A legkevesebb, amit elmondhatok, hogy valóban a hetedik mennyországba repített.

De egyszer minden jó dolog véget ér, nem igaz? Csakhogy a mi kalandunk olyan véget ért, amire egyáltalán nem számítottam.”

Te jó ég…

Tudtam, hogy ez a könyv sem lesz piskóta, de azért erre nem számítottam.

Először is egy újabb lenyűgöző történet, amelybe “Nem egyszerűen belezúgtam… hanem BELEREPÜLTEM.” -bookworm0318, amazon

És ezzel a kijelentéssel teljesen egyet kell, hogy értsek, mivel minden sorát imádtam, ahogy azt vártam is egy Vi Keeland könyvtől.

Érdekes, hogy itt most mindkét főszereplő az elejétől fogva szimpatikus volt számomra. Hiába volt a csaj beállítva egy elkényeztette pics…, nekem akkor sem volt unszimpatikus, az viszont már jobban, hogy a könyvben vagy húsz világmárkát felsoroltak és mindezt majdnem csak az elején. A csajnak ilyen márkás pólója van, ilyen cipője, olyan táskája… Kicsit olyannak éreztem az elejét mint valami reklám. Én elhiszem, hogy azt kellett megmutatni, hogy Ő mennyire gazdag, de azért találjunk már ki valami mást is ruhamárkák felsorolásán kívül…

Amúgy összegségében faltam. Teljesen másra számítottam fülszöveg alapján, de egyáltalán nem csalódtam. Pörgős, aranyos és élvezetes.

Megmutatja, hogy engedjük el a múltat és ne nézzünk le valakit csak amiatt, ahogy régen viselkedett. Tanuljuk meg az embert a múltjában együtt elfogadni és ne vessük állandóan a szemére, hogy akkor milyen hibákat követett el.

Egyébként itt volt az a pont ahol nem tudom egyetértek-e a főszereplővel, vagy sem. Az biztos, hogy nekem is csípné a csőrömet, ha tudnám, hogy az a srác akibe éppen készülök belezúgni, hány csajt is döngetett előttem. Kicsit nehéz lenne elengedni, amit meg tudok érteni, ugyanakkor ezért saját magamra is haragudnék, ha nem söpörném el.

Aztán ott van még több nehéz téma amit az írónők boncolgatnak és a legnehezebb csak a végére jött amitől én totál lefagytam és kiakadtam, de akkor még jobban amit a csaj csinált miután kiderült az egész… Fú azt hittem kiráncigálom a lapok közül és kicsit megrázom, mert egy ennyire buta tyúkot én még nem láttam. Egyszer csak fogja magát azt inkább elmenekül a probléma elől, ahelyett, hogy meghallgatná a másikat…

Szóval igen…

A könyv néhol igazán felhúzott, de pont ez is tetszett benne. Nem kell mindig egyetértenünk abban ami éppen benne történik, nyugodtan megkérdőjelezhetjük a főszereplő döntését, vagy gondolkodását.

És vajon tényleg olyan egyszerű ez a kérdés? Pénz, vagy szerelem? Nos ezt mindenki dönrse le maga.

Vi Keeland könyveit megéri elkezdeni!

Kedvenc idézetem a könyvből:

“Szárnyad már rég megvan, most ideje megtanulnod repülni.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s