Kitaszítottak (A mágia rabjai 1.)

Tartalom:

„Elég bátor vagy új útra lépni?

A kissé neveletlen Ene hercegnő szabadságot szeretne, és szívesen elmenekülne a rá váró kötelezettségek elől. Mena pedig az egyetlen ember, akit az istenek mágikus hatalommal ruháztak fel. Ő inkább lenne hercegnő, mint magányos volur.

Egy politikai gond miatt a testvérpárnak veszélyes vidékre kell utaznia: egy néphez, akiket a királyi családjuk igázott le.

Lehet, hogy nem csak halálos veszedelem vár rájuk, hanem a szívükre is veszély leselkedik? Ray nehéz családi titkokat hurcol. Harcokat vállal a csőcselék szórakoztatására, hogy húgáról gondoskodni tudjon. Ám egy nap nem lapulhat tovább, dühe új útra viszi. Kein csak az élvezeteket és a dicsőséget hajszolja. De eljön a nap, amikor dönteni kell a saját, és a családja sorsa között.

A mágia valamelyik fiút a volur társának szánja. De vajon melyiket? Ki az, akitől felragyog a volur ereje? Egyikük sem tervezte, hogy szerelemre, barátokra, titkokra és intrikára lel. Miközben mindannyian a saját céljaikért küzdenek, talán a legfontosabbat kell feláldozniuk ahhoz, hogy megmenthessék a szeretteiket és a világukat.” Egy izgalmat ígérő, lehetetlen regény, csodás fülszöveg és egy gyönyörű borító!!! Mi baj lehetne belőle? Sok… Másodszor történt meg velem, hogy belefutottam sajnos egy ilyen könyvbe, de ez persze bármikor előfordulhat. Általában zsákbamacskát veszünk, hiszen sosem tudhatjuk nekünk hogyan fog tetszeni a történet. Lehet amíg valaki imádtam és majd megveszett érte, addig nekünk elment az életkedvünk is amíg olvastuk. Sajnos ez a könyv nekem annyira nem tetszett. Alapból pedig imádom a fantasy könyveket, szeretem a fordulatos cselekménydús részeik miatt és azt, hogy egy teljesen új világot építenek fel előttünk. Ehhez képest ez a könyv olyan akár egy történelem óra. Na nem úgy értem, hogy elmondja a világ történetét amit az írónő megalkotott, mindezt olyan szárazan, hogy az ember bealszik tőle, hanem egyszerűen olyan élvezhetetlen volt számomra, hogy azt hittem nem fogom tudni végigolvasni. Egyszerűen semmilyen érzelmet nem tudott kiváltani belőlem a könyv, hiába történtek benne folyamatosan az impulzusok, én egy támadást is úgy olvastam végig mint egy sétát a parkban. Semmi váratlan, vagy éppen hihetetlen rész nem rengetett meg, pedig rengeteg jó ötlet volt benne és igazából lehetett volna nagyon élvezet és szórakoztató is! Egyszerűen nem tudtam élvezni, amit nagyon-nagyon bánok. Valamint egyik karakter sem lett a kedvencem. A két csaj elkényeztetett kis ku…, a két pasi meg kan… segfejek. És a véleményem a könyv végéig csak két szereplőről változott meg, de az ő fordulatok is nagyon gyorsan végbe ment a könyv vége felé, szinte egyik pillanatról a másikra. Sajnos számomra ez a könyv egy eléggé nagy csalódás volt és ezt nagyon sajnálom, mert igazából nagyon jó lehetne, megvan hozzá minden. Remélem a következő része már izgalmasabb lesz, mert bár ez a rész nem lett a szívem csücske, azért nagyon kíváncsi vagyok mi lesz a következőkben, hogyan folytatódik és végződik majd négy főszereplőnk sorsa. Kedvenc idézetem a könyvből: “Egyszer egy öreg kocsmáros azt mondta nekem, mindig a vég a legszebb, mert akkor már tudjuk, mit veszítünk. Igaza volt. Kezdem piszkosul érezni, hogy mit hagyok magam mögött.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s