A muránói üvegfúvó

Tartalom:

“VELENCE, 1681…

A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát.

NAPJAINKBAN…

Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival.

Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg…

Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét.

A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit.”

Tökéletesen gyönyörű!

Őszintén megmondom, hogy kissé féltem a könyvtől. Ugyanis nagyon szerettem volna, hogy jó legyen, hogy élvezzem, mert maga az alap történet kiváló alapnak bizonyult és hozzá kell tennem, hogy imádom Velencét. Régebben a csodás vizí városban volt alkalmam már többször is ellátogatni és állandóan lenyűgözött. Valamint Muranóba is sikerült még gimiben, majdnem 6 évvel ezelőtt, egy osztálykirándulás alkalmával eljutnom.

Egy szóval két olyan csodálatos helyszínen játszódik amikért odáig vagyok!

Történelmi romantika?

Bizony! És nem is akármilyen! Nem az a tipikusan nyáltól csöpögő, rózsaszínű leány regény, sem a száraz töri könyves fajta. A könyv egy tökéletes keverék, amely méltón mutatja be a régit és az újat, továbbá nagyon érdekes, ahogy feltárul előttünk a rég mult és egy olyan oldalát is megismerhetjük eme két csodás helynek, ami igazából rémisztő.

Egyszóval fantasztikus, én nem tudtam letenni.

Ha valakit érdekel egy érdekes, szórakoztató, színes és eredeti történet, akkor fogja és olvassa. Utána garantálom meg sem akar majd állni Velencéig.

Kedvenc idézetem a könyvből:

“Néha, signore Manin, már azzal elpusztítunk valami szépet, ha csak hozzáérünk.”

“Hiába, nincs izgalmasabb dolog az életnél.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s