A megbízó

Tartalom:

„Csak egy tipikus hétfő volt. Egészen addig, míg a nagyfőnök rám nem bízta egy reménybeli új ügyfél becserkészését. Kétévnyi bizonytalanság után a munkahelyemen egy csúnya baklövésem miatt ez a lehetőség, hogy bizonyítsak a senior partnereknek, minden, amire szükségem volt. Vagy legalábbis azt hittem… Aztán besétáltam a tárgyalóba és beleütköztem a férfiba, akit meg kellett volna győznöm az együttműködésről. A kávém kilöttyent, a papírjaim szanaszét szóródtak a földön, én meg majdnem elvesztettem az egyensúlyom. És mindez a napom jobbik része volt. Mert ez a nagyszerű férfi, aki leguggolt hozzám, miközben úgy nézett rám, mintha élve fel akarna falni, nem más volt, mint az exem, Gray Westbrook. A férfi, aki után még csak mostanában kezdtem továbblépni. A férfi, akit a szívem megvetett, miközben a testemnek egészen más ötletei támadtak. A férfi, aki épp annyira karizmatikus és magabiztos, amennyire szexi. Valahogy mégis sikerült megtartanom a prezentációmat, miközben igyekeztem figyelmen kívül hagyni az átható pillantását. Bár azokat a mocskos dolgokat, amiket a fülembe súgott az előadásom után, képtelenség volt figyelmen kívül hagyni. De az ki van zárva, hogy adjak neki még egy esélyt, pláne most, hogy az ügyfelünk lett. Vagy nem?” Sosem hittem volna, hogy egy Vi Keeland könyv végén elsírom magam, most mégis megtörtént! Tudni kell rólam, hogy eleinte nagyon ódzkodtam az írónő írásaitól, mivel úgy gondoltam, hogy nem nekem valóak, ugyanis már előre azt képzeltem, hogy nem fognak másról szólni, mint hogy a két főszereplő kétszáz oldalon mást sem csinál mint du. és háromszáz oldalas a könyv. Tudom, hogy sosem kellene így leírnom egy könyvet előre és ez mostantól nem is fog előfordulni!! És hogyan változott a véleményem a könyv elolvasása után? Hát csak kerestem az állam… Már a könyv elején is éreztem, hogy na ez bizony nagyon is jó lesz. Ezeket valahogy mindig megérzem, senki ne kérdezze miért. Szóval amikor elkezdtem olvasni és egyre jobban belelendültem a sorokba észrevettem, hogy egyszerűen magával ragad a történet, a cselekmény és csak falom a sorokat. Sosem hittem volna, hogy ez lesz az biztos! Maga a cselekmény nagyon fordulatos és izgalmas, egyszerűen teljesen magával ragadó! És maga a könyv mondanivalója pedig valami elképesztőbés nagyon elgondolkodtató. A vége felé sokkal jobban beindult az egész story és teljesen felpörögtek az események, pedig az elején se lankadt. Az egész egy kész érzelmi hullámvasút volt nekem, legalábbis ahogy haladt a történet a vége felé nem tudtam, hogy sírjak, nevessek, őrjöngjek, vagy éppen csak bámuljak mint borjú az új kapura! Egy biztos!!!! Ez egy csodás történet a megbocsátásról és elfogadásról, valamint arról, hogy mindenki megérdemel még egy esélyt. Ez a könyv minden tekintetben megérintett és nagyon örülök, hogy mégis elolvastam, ugyanis hatalmas élménytől fosztottam volna meg saját magam. Kedvenc idézetem a könyvből: “Ha egy erős nőbe szeret bele az ember és aztán elcseszi, a nő megbocsát… miután szétrúgta a seggedet.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s