Tartalom:
“Magasan fent a svájci hegyekben áll büszkén a Fellegszálló, egy patinás nagyszálló, melynek fénykora már rég letűnt. De mikor az év vége közeledtével a világ minden tájáról megérkeznek a vendégek a híres szilveszteri bálra, az épület úszik a gyönyörű csillárok fényében, a tágas folyosók pedig izgatott zsongással telnek meg.
A tizenhét éves Fanny Bennel, a szállodatulajdonos fiával és a személyzet többi tagjával együtt azonban ki sem lát a munkából, hogy előkészíthesse a vendégek fényűző kikapcsolódását, de nem kerüli el a figyelmét, hogy sokan valójában nem azok, mint aminek mutatják magukat. Milyen titkos tervek kovácsolódnak a hímzett bársonyfüggönyök mögött? Az orosz oligarcha felesége tényleg birtokában van a legendás Nadjeschda-gyémántnak? És miért a homlokzaton mászik fel inkább a jóképű Tristan Brown a 201-es szobából ahelyett, hogy a lépcsőt használná?
Mialatt Fanny megpróbálja Ben segítségével kibogozni a szálakat, még nem sejti, hogy hamarosan egy életveszélyes kaland kellős közepében találja, és nem csak az állása forog kockán, hanem a szíve is.”
Első könyvem az író nőtől és nem bántam meg, hogy ezzel indítottam.
A történet maga igen egyszerűen kezd, nem túl izgalmas az elején, viszont a karaktereket imádni lehet benne, ahogy megismerjük őket. Tökéletesen ki lettek dolgozva, imádtam, hogy ennyire eredetiek és emberiek.
Az egész story igazán a vége felé kezd felpörögni, akkor jönnek igazán a nagy csavarok és érdekes dolgok, teljesen meglódul az egész és hirtelen az ember csak azt veszi észre, hogy kapkodja a fejét és szinte ordítozik, hogy “MOST MÉGIS MI VAN?” Legalább is nálam teljesen így volt. Egyébként egy nagyon szerethető, érdekes és mindenképpen élvezetes a könyv, remek kis olvasmány, kicsit többre számítottam, talán a szereplők jellemére túl sok időt fordított az írónő mint magára a story-ra, legalább is nekem ez jött le, mindenesetre igazán élvezetes volt.
De az a csavar a végén…
Akkorát koppant az állam a padlón, hogy szinte zengett tőle a ház, mert erre eyáltalán nem számítottam!!!
Kedvenc idézetem a könyvből:
“Álmodozni szabad, az tart fiatalon.”
