Éjszakai cirkusz

Tartalom:

” Az ​éjszakai cirkuszban nincs porondmester, aki hangszóróján keresztül bejelentené a következő számot, sem bohóc, aki gúnyt űzne a közönségből. Ezekben a fekete-fehér sátrakban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe!

A varázslat és a szemfényvesztés hátterében ádáz küzdelem folyik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermekkoruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia véletlenül rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek.

Erejüket ettől kezdve csak arra használják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben észrevétlenül egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a forróság. Sokáig nem is sejtik, hogy olyan játszmába kényszerítették őket, amelynek a végén csak egyikük maradhat életben.

Mikor mestereik megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen megoldás marad számukra, de ahhoz minden tehetségükre szükség lesz.”

Kiskoromban sosem szerettem a cirkuszt. Számomra mindig is ijesztő volt ez a furcsa világ, de leginkább a bohócok miatt, azzal a festett mosollyal az arcukon ami mindig ott virít, pedig ez inkább ilyesztő mint mulatságos… A mutatványok amiket ott bemutattak sosem nyűgöztek le igazából hiszen nem volt bennük semmi különleges, vagy fantasztikus, arra voltak, hogy kissé eltereljék a közönség figyelmét a mindennapi problémáikról. Mint az őkori Római birodalomban a “Kenyeret és cirkuszt a népnek!” csak kisebb változatban és persze nem minden nap.

Az igazi nagy benyomást rám a Fővárosi Cirkusz tette még általános iskolában amikor osztálykirándulásra mentünk oda.

Na azok a mutatványok tényleg lélegzet elállítóak voltak és úgy éreztem maga a cirkusz tele van varázslazslattal.

És ezt a cirkuszt valóban varázslat alkotja!!

Maga a történet hihetetlen érdekes és lenyűgöző, nekem főleg azért mert egy teljesen új világot alkot meg a mi világunkban, igaz más korban. Hihetetlen részletes, néha talán kicsit túlságosan is, de ahhoz, hogy beleéld maga teljesen és ott érezd magad a fekete-fehér sátrak között szerintem ez szükséges is.

Hihetetlen ez a világ amit az író alkotott hiszen semmihez sem fogható, de nem mondható egy egyszerű történetnek mivel sok mindent foglalkoztat a lapokon. Mint például magát az örök létet, az igazi élvezetet, az örök szerelmet, a feláldozást és azt, hogy egy ember vállát mekkora súly is nyomhatja és ezzel mennyire nehéz valakinek egyedül megküzdenie.

Maga az egész könyvet átszövi a varázslat és a titokzatosság. Az éjszaka, amelyben maga a atörténet is java részt játszódik, selytelmes és bűbályos, hiszen sosem lehetünk benne biztosak mi is történik a sötétségben, ahogy ez a cirkusz színfalai mögött is van és pont ettől olyan lenyűgöző és magával ragadó és talán pontosan ebben van az igazi mágia, hiszen ha megtudjuk a titkot, az elveszti a varázsát és többé senki nem fogja élvezni, hiszen mindenki tudni foglya, hogyan is történik mind ez. Csodák és rémtettek történnek ezek mögött a csodás színfalak mögött, mégis a szemed a lapokra ragad és nem tudsz tőle szabadulni. Olyan függő is lehetsz tőle mint a Réves-ök akik szintén nem tudnak betelni a cirkusszal.

Összeségében ez egy csodálatos és lenyűgöző történet, amelyet már korábban is olvastam, de nem lehet megunni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

“Meg kellismerned a korlátaidat, hogy mghaladhasd őket.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s