Tartalom:
“ Sophie Mercer azt hiszi magáról, hogy boszorkány, és ezért került be a Hex Hallba, a kiskorú prodigiumok (vagyis boszorkányok, alakváltók és tündérek) javítóintézetébe. De aztán rájön a családi titokra, és arra, hogy Archer Cross, aki iránt gyöngéd érzelmeket táplál, A Szem ügynöke. Azé a csoportosulásé, aminek egyetlen célja, hogy a prodigiumokat eltöröljék a föld színéről.
Kiderül az is, hogy Sophie a világon élő két démon egyike – a másik démon az apja. De ami még ennél is rosszabb, hogy olyan varázserő birtokába került, ami életveszéllyel fenyegeti a szeretteit. Ezért úgy dönt, hogy Londonba megy, és aláveti magát a megfosztásnak, annak a veszélyes rituálénak, ami során vagy a varázserejét veszti el örökre, vagy az életét.
De amikor Angliába érkezik, megdöbbentő felfedezést tesz. Kiderül, hogy az új lakótársai is démonok. Valaki démonokat ébreszt, méghozzá azzal a hátsószándékkal, hogy felhasználja az erejüket – és nem biztos, hogy jó célokra.
Eközben A Szem Archer Cross segítségével tovább vadászik Sophie-ra, de Sophie már nem érez a fiú iránt semmit. Vagy mégis? “
Lehet még tovább fokozni az izgalmat?
Oh, igen!!!!
Ez a második rész kiverte a biztosítékot, de rendesen.
Kezdjük azzal, hogy a hátborzongatás itt sem maradt alul, sőt még tovább is fokozódott, hiszen egyre több mindenre derül fény, egyre izgalmasabb a story, ha ezt még egyáltalán lehet tovább fokozni. Fogalmad sincs kiben is kéne megbíznod, mindenki ellenség és mégsem az. Vagy mégis?
Ez a könyv annyira durva és mellbevágó lett, főleg a vége, hogy ha nem lenne harmadik része én ki is akadnék. Mert alapból, hogy lehet így befejezni egy részt???? Ha nem lenne meg a harmadik rész tuti beleőrülnék, hogy megtudjam most mi a franc lesz, mert egyenlőre úgy össze vagyok zavarodva, hogy nem tudom melyik a hátra, vagy az előre.
Annyi biztos, hogy a sorozat második része sem maradt alul, sőt talán még le is nyomta az első részt mert a dolgok itt kezdenek csak igazán érdekesek lenni. És ha eddig azt hittük, hogy az első rész ilyesztő volt. Azt ajánlom mindenkinek, hogy kapaszkodjon meg, mert ez a rész túl fog mutatni a para indexen. Legalább is nekem biztos túl mutatott. És az a durva, hogy nem csak azzal, hogy milyen jelenetek voltak benne, hanem az egész hangulatával. Egy olyan atmoszférát teremtett maga köré ami egyszerre lenyűgöző és ilyesztő. És ez a kombináció visz minket bele az őrületbe.
Ja és Sophie és Archer…
Majd megtudjátok 😉
És még messze nincs vége a könyvnek….
Kedvenc idézetem a könyvből (Több kedvenc is van. Igazából Shopie összes megnyílvánulását leírnám, de akkor majdnem az egész könyvet be kellene másolnom!):
„Elértük a stég végét. Lenéztem a vízre, és megpróbáltam nem borzongani. – Igyekezni fogok, de nincs valamilyen hasznos tanácsod, hogyan kerüljem el a fulladást? – Ne lélegezd be a vizet. – Kösz, ez tényleg nagyon hasznos volt. „
“Ez a szerelem az egyetlen valódi dolog hosszú idő óta. Te vagy az egyetlen valódi dolog. – Felemelte a kezem, és megpuszilta az ujjamat. – És nem fogom többé megjátszani, hogy nem akarlak. (…) – Húha, Cross! Te pályát tévesztettél. Sutba a démonvadászattal, neked Valentin-napi üdvözlőkártyákat kellene írnod! „
„– Ha lenne eszünk, nem találkoznánk többé. Átkarolt, és visszahúzott. – Mi a B terv? „
