A dinoszaurusz tolla

Tartalom:

” Anna ​Bellának, a koppenhágai egyetem végzős biológusának nincs könnyű dolga. Egyedül neveli négyéves kislányát, állandó idő- és pénzszűkében van, társasági és szerelmi élete a nullával egyenlő. Tudja, a közeljövőben mindenáron meg kell védenie a diplomamunkáját, ha nem akarja, hogy végleg összecsapjanak a feje fölött a hullámok. Szakdolgozatában a madarak és a dinoszauruszok közti rokonság témáját kutatja, amely évek óta heves vitákat és már-már gyilkos indulatokat vált ki tudományos körökben. Ám Anna a témavezetőjétől, Helland professzortól szinte semmilyen segítséget nem kap. Amikor a professzort egy napon holtan találják az irodájában, a lány mégis úgy érzi, a világ omlott össze. Ráadásul kiderül, hogy Helland különös, hátborzongató gyilkosság áldozata lett. Parazitákkal fertőzték meg, izomszöveteiben és agyában több ezer petét találtak. Alig néhány nap múltán Anna jóbarátját, Johannest veszíti el – a fiú koponyáját egy éles tárggyal zúzták szét. Mindennek tetejébe Anna rájön, hogy a szülei valamilyen sötét, múltbéli titkot rejtegetnek előle. Amikor a már halott Johannes telefonján SMS-t kap, úgy érzi, saját kezébe kell venni az ügyet, mert attól tart, ő az első számú gyanúsított. Lehet, hogy a borzalmas bűnesetek a diplomamunkájával függenek össze? Anna a természettudományi múzeum zegzugos folyosóinak labirintusában, a madár- és dinoszauruszcsontokat rejtő szekrények mélyén, a parazitológiai és paleontológia tanszék laborjaiban, természettudományos folyóiratok vitacikkeiben és önnön múltjában keresi a választ a gyötrő kérdésekre. “

Nagy reményekkel vágtam neki ennek a könyvmek, mivel a fülszöveg azonnal belopta magát a azívembe.

Kiakoromban is imádtam a dinoazauroszokoat es ez a szenvedélyem mai napig nem csillapodott. Igen, a Jurassic filmek nagy rajongólya is vagyok és termeszetesen a könyvek ia várólistan vannak! Mindig is lenyűgöztek ezek a regen kihalt teremtmények és főleg az evolúciójuk.

A könyv viszont egy hatalmas csalódas volt számomra.

Kezdjük azzal, hogy a könyv úgy ugrál az idők között mint egy kenguru…. Az egyik percben a jelenben kapunk néhány információ morzsát, a másikban már majdnem visszamentünk a Teremtésig. És most nem viccelek. Az egyik szereplőt alig egy másodperce pillantottuk meg, máris “visszautszunk” a gyerek korába, majd viasza a mostani időbe, vissza az időben, majd újra előre. És ezt a könyv sajnos nem csak itt csinálta.

Egyszerűen annyira váltakozott az idők között, hogy nem lehetett nyomon követni. És emiatt amikor jött egy kisebb, vagy nagyobb konfliktus akár a szereplők között, vagy a cselekményben, egyszerűen nem ütött akkorát amegkorát kellett volna. Mintha egy válrándítással el lehetett volna intezni azokat is és simán folytatni az egészet. Legalább is nekem ilyen volt. Egyszerűen nem tudtam komolyan venni. Ami kár mert igazán jó könyv lehetett volna, mivel egy nagyon jó és érdekes témát feszeget, de nem tudtam arra koncentrálni. Mert a legnagxobb hangsúlyt nem erre a kutatásra irányult hanem a szereplők múltjára, vagy jelenére, amivel nem lett volna gond, ha mind ezt nem kezdte volna az írónő szinte a születésük pillanatától…

Kedvenc idézetem a könyvből: ” Annak a belátása, hogy hibát követtünk el, nem vereség. “

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s